Səbətiniz boşdur
11-ci sinif
Érettségire készülök
Érettségire készülök - Magyar nyelv és irodalom, középszint, 120 kidolgozott tételvázlat
Felkészítőkönyv a szóbeli érettségi vizsgára
Dərslik
Mozaik
MS-3326U - 3 nəşri,
2026
256 səhifə
Müəlliflər: Fráter Adrienne, Kottner Viktória
Tədris planı: NAT 2020
Əlaqədar nəşrlər
HOME Rəqəmsal versiyası
CLASSROOM Rəqəmsal versiyası
-
I. TÉTELEK A MAGYAR ÉS A VILÁGIRODALOMBÓL
-
1. témakör • Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők
- 1. A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban 6
- 2. Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címűdrámai költeményében 8
- 3. Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa 10
- 4. Petőfi Sándor hitvesi költészete 12
- 5. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 14
- 6. Hasonlóságok és különbségek Arany János Toldi és Toldi estéje című művében 16
- 7. Arany János balladaköltészete 18
- 8. Arany János – Az Őszikék-korszak lírája 20
- 9. Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór Az arany ember című regényében 22
- 10. A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok 24
- 11. Látszat és valóság Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében 26
- 12. Herczeg Ferenc történelmi regénye, Az élet kapuja 28
- 13. Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben 30
- 14. Ady Endre szerelmi lírája 32
- 15. Ady Endre háborúellenes költészete 34
- 16. A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában 36
- 17. Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei 38
- 18. A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése 40
- 19. A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai 42
- 20. A kiszolgáltatottság, a közömbösség, valamint a részvét és szánalom hiányának problémáiKosztolányi Dezső Édes Anna című regényében 44
- 21. A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek 46
- 22. József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai 48
- 23. József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok 50
- 24. József Attila létösszegző versei 52
-
2. témakör • Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők
- 25. Humanista értékszemlélet Janus Pannonius epigrammaköltészetében 54
- 26. Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében 56
- 27. A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 58
- 28. Műfaji sokszínűség Mikes Kelemen Törökországi levelek című művében 60
- 29. A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben 62
-
3. témakör • Portrék, metszetek, látásmódok a 19–20. század magyar irodalmából. Válaszható szerzők
- 30. Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében 64
- 31. A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben 66
- 32. A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban 68
- 33. Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban 70
- 34. Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája 72
- 35. A humor nagymestere: Karinthy Frigyes 74
- 36. A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben 76
- 37. Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben 78
- 38. Weöres Sándor Rongyszőnyeg-ciklusa 80
- 39. Erkölcsi kiállás Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében 82
- 40. Pilinszky János lírájának jellegzetességei 84
- 41. Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben 86
- 42. Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor 88
- 43. Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák 90
- 44. Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében 92
- 45. A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében 95
-
4. témakör • Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból
-
5. témakör • Művek a kortárs magyar irodalomból
- 48. A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – Varró Dániel költői világának sajátosságai 102
- 49. Tóth Krisztina: Pixel 104
- 50. A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah 106
- 51. A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében 108
-
6. témakör • Művek a világirodalomból
- 52. A Biblia kultúrtörténeti jelentősége 110
- 53. A homéroszi eposzok világa 112
- 54. A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” 114
- 55. A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete 116
- 56. Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában 118
- 57. A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete 120
- 58. Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat 122
- 59. A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében 124
-
7. témakör • Színház és dráma
- 60. A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné 126
- 61. Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia 128
- 62. A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe 130
- 63. A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán 132
- 64. Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. 134
- 65. Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. 136
- 66. Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában 140
- 67. Csehov és a drámaiatlan dráma 142
- 68. Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében 144
-
8. témakör • Az irodalom határterületei vagy Regionális irodalom
- 69. A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben 146
- 70. A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték 148
- 71. A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői 150
- 72. A sci-fi műfaji jellemzői 152
- 73. Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry 154
- 74. Szeged szülötte: Juhász Gyula 156
- 75. Baka István korai költészetének szerepversei 158
-
Értelmezési szintek, megközelítések
-
II. TÉTELEK MAGYAR NYELVBŐL
-
1. témakör • Kommunikáció
- 1. A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük 172
- 2. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos,nyilvános és tömegkommunikáció 174
- 3. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 176
- 4. Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve 178
- 5. Tömegkommunikációs műfajok 180
-
2. témakör • Nyelvtörténet
-
3. témakör • Ember és nyelvhasználat
-
4. témakör • Nyelvi szintek
- 16. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései 202
- 17. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában 204
- 18. A tulajdonképpeni alapszófajok 206
- 19. Az igenevek és a névmások 208
- 20. A viszonyszók és a mondatszók 210
- 21. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik 212
- 22. A magyar helyesírás rendszerszerűsége 215
- 23. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai 216
-
5. témakör • A szöveg
- 24. A különféle szövegek felépítése, egységei 218
- 25. A szövegkohézió, a témaháló és a cím 220
- 26. Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok 222
- 27. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra 224
- 28. Szövegek jellemzőinek megfigyelése 226
- 29. A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák 228
-
6. témakör • A retorika alapjai
- 30. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 230
- 31. A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 232
- 32. Az érv felépítése és az érvtípusok 234
- 33. A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata 236
- 34. A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése 238
-
7. témakör • Stílus és jelentés
- 35. Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése 240
- 36. Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás 242
- 37. A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) 244
- 38. Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia 246
- 39. Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus 248
- 40. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei 250
