A genetikai kód

Tekintsünk az emberi testre és a testet alkotó sejtekre úgy, mintha egy hatalmas gyárban milliónyi kis üzem dolgozna szorosan egymást mellett. Minden egyes üzemként működő sejtben milliónyi feladat zajlik, amelyek összehangolása nagyon pontos irányítást igényel. A sejtekben az irányítást a sejtmag végzi, ő osztja ki a parancsokat. A kiosztott parancsok kódolva vannak, mindig eljutnak a megfelelő helyre a sejten belül, és mindig az történik, ami a parancsban kódolva van. A parancs azt mondja meg, hogy éppen milyen fehérjét kell a sejtnek elkészítenie. Ugye milyen hatalmas teljesítmény?

A gyermekek mindkét szülőtől öröklik a kro­moszómáikat. Amikor ugyanis a spermium és a petesejt egyesül, a megtermékenyített peté­ben a kromoszómák fele az apától, fele pedig az anyától ered. A zigótában 23 pár kromoszó­ma található. Ebből 22 pár kromoszómát testi kromoszómának, egy párat pedig nemi kro­moszómának nevezünk. A nemi kromoszómák határozzák meg a gyermek nemét.

Kromoszóma

Összetömörített DNS láncból
és hozzá kapcsolódó fehérjékből
jön létre a sejt osztódásakor.
A sejt ge­ne­tikai állománya általában kromoszómába van összecsomagolva. Az emberben összesen 23 pár kromoszóma található.

DNS

Nagy méretű molekula, amelynek felépítése spirálisan feltekert lét­rára hasonlít. A spirális létra szer­kezetet kettős hélix-nek nevezik. A DNS kódolt utasításokat tartal­maz, amelyek a sejt működéséhez szükségesek.

Gének

Az DNS kettős hélix szerkezetében minden egyes „létrafokot” 1-1 bázispár alkot. Ezek­nek a bázispároknak a sorrendje jelenti a DNS kódjait. Az ember 23 kromoszómá­ján összesen 3 milliárd bázispár található. A DNS molekula azon szakaszát, amely egyetlen fehérjét kódol génnek nevezzük.

Mi a kapcsolat a kromo­szó­ma, a DNS és a gén között?

A DNS molekulák kromoszómák­ká tömörülnek a sejtben. Minden egyes kromoszómát csak egyetlen DNS molekula alkot. A DNS mole­kulák azonban számos génből áll­nak. A gének kódolják a sejtmag által kiadott parancsokat.