A kosarad üres
A Föld szerkezete
Bolygónk nem csak kívülről gömbszerű. Mivel forog a tengelye körül, tulajdonképpen egymásra boruló, különböző tulajdonságú gömbhéjakból áll: felülről a külső gömbhéjak burkolják a felszínt, belsejében pedig a belső gömbhéjak találhatók.
A külső gömbhéjak a levegőburok, az életöv és a vízburok. A belső gömbhéjak pedig a földkéreg, földköpeny és a földmag.
1. Külső gömbhéjak
Levegőburok
A Föld legkülső burka, lényegében gázok keveréke.
Az élővilág burka
Az élet elterjedésének a tere a Földön a kőzetburok külső részén, a légkör alsó részén és a vízburokban.
Vízburok
A Föld különböző halmazállapotú vizeit magába foglaló, nem összefüggő burka. Ide tartozik a felszín alatt a kőzetekbe zárt vagy ott tárolódó víz, a felszínen a vízfolyások, a tavak, a tengerek és az óceánok víztömege, valamint a légkörben lévő víz.
levegőburok
az élővilág burka
vízburok
2. Belső gömbhéjak
Kéreg
A Föld legkülső, legkisebb tömegű szilárd, kőzetekből álló belső gömbhéja. Átlagos vastagsága 30 km. A szárazföldek alatt
a kéreg felépítése és vastagsága más, mint az óceánok alatt.
Köpeny
A Föld mintegy 2900 km vastag gömbhéja a kéreg
és a földmag között.
Felső része szilárd, ez alatt forró kőzetolvadék van (asztenoszféra), alsó része pedig szilárd halmazállapotú.
Mag
A Föld mintegy 7000 km átmérőjű, forró, főként vasból és nikkelből álló, nagyon sűrű legbelső része.
Két részre osztható: olvadt külső magra és szilárd belső magra.
kéreg
felső köpeny
kéreg
mag
felső köpeny
alsó köpeny
alsó köpeny
külső mag
belső mag
Az emberek élőhelye: a Föld
17
◄
Az emberek élőhelye: a Föld
16
►
