A megiddói csata

A csata adatai

Időpont: Kr. e. 1457

Helyszín: Megiddó (a mai Izraelben)

Egyiptomi hadvezér: III. Thotmesz

A koalíció hadvezére: Durusa (Kádes királya)

Eredmény: döntő egyiptomi győzelem

Szövetséges sereg

10 000-15 000 fő

Egyiptomi Birodalom

10 000-20 000 fő

III. Thotmesz fáraó hosszú uralkodása alatt 17 hódító hadjáratot vezényelt le, tovább tágítva az Egyiptomi Birodalom határait. Legnagyobb csatáját rögtön az első hadjárata alatt vívta. Kr. e. 1457-ben az ellene szövetkező uralkodók ellen vonult a Közel-Keletre. A szövetséges sereget Megiddó mellett szétverte, majd ostrom alá vette az erődített várost.

1. szakasz

A fáraó megindította a harci szekereket a Megiddó melletti síkságot körülvevő dombok felé. A gyalogságot a táborában hagyta.

2. szakasz

Durusa kirendelte az erőit, hogy állítsák meg az előre­nyomuló egyiptomi egységeket.

3. szakasz

III. Thotmesz megparancsolta a csapatainak, hogy folytassák az előrenyomulást.

4. szakasz

A lendületben lévő egyiptomiak gyorsan fölénybe kerültek. Durusa visszahívta a nagy veszteségeket szenvedő csapatait Megiddó erődjébe.

A fáraó

III. Thotmesz (Menheperré) a XVIII. dinasztia tagja volt. Hódításai miatt az egyik legjelentősebb fáraónak tartják. A Királyok völgyében elhelyezkedő sírját a híres francia egyiptológus, Victor Loret tárta fel 1898-ban.

Források

III. Thotmesz közel-keleti hadjárata
az első olyan hadjárat a történelemben, melynek fennmaradt a részletes leírása. A fáraó által jelentősen kibővített karnaki templomegyüttes Ámon-templomának hieroglifái is fontos forrást jelentenek az események rekonstruálására.

A hadjárat

A fáraó hadjáratának az volt a célja, hogy behódolásra késztesse a Mi­tannival ellene szövetkező uralkodó­kat, valamint ellenőrzése alá vonja a te­rület fontos kereskedelmi útjait. Az ellenséges koalíció egyik tagja Megiddó királya volt.