あなたのカートは空です。
Érettségire készülök
Érettségire készülök - Magyar nyelv és irodalom, középszint, szóbeli
Felkészítőkönyv feladatokkal és mintaszövegekkel
教科書
Mozaik
MS-2374U - 2版,
2022
256ページ
作成者: Fráter Adrienne, Kottner Viktória
カリキュラム: NAT 2012
関連するパブリケーション
-
I. Tételek a magyar és a Világirodalomból
- 1. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők 6
- 1. Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa 6
- 2. Petőfi Sándor hitvesi költészete 8
- 3. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 10
- 4. Arany János Toldi és Toldi estéje című műveinek összehasonlítása 12
- 5. Arany János balladaköltészete 14
- 6. Arany János – Az Őszikék-korszak lírája 16
- 7. Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben 18
- 8. Ady Endre szerelmi lírája 20
- 9. Ady Endre háborúellenes költészete 22
- 10. A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában 24
- 11. Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei 26
- 12. A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése 28
- 13. A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai 30
- 14. A kiszolgáltatottság, a közömbösség, valamint a részvét és szánalom hiányának problémái Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében 32
- 15. A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek 34
- 16. József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai 36
- 17. József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok 38
- 18. József Attila létösszegző versei 40
- 2. témakör – Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők 42
- 19. Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében 42
- 20. A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 44
- 21. A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben 46
- 22. Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében 48
- 23. A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben 50
- 24. A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban 52
- 25. Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór Az arany ember című regényében 54
- 26. A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok 56
- 27. A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban 58
- 28. Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban 60
- 29. Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája 62
- 30. A humor nagymestere: Karinthy Frigyes 64
- 31. Önéletrajziság és a jelentéstelenítés eszközei Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúversében 66
- 32. A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben 68
- 33. Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben 70
- 34. Weöres Sándor és a keleti filozófia 72
- 35. Erkölcsi kiállás Illyés Gyula költészetében 74
- 36. Pilinszky János lírájának jellegzetességei 76
- 37. A gondolatiság és a tárgyiasság jelenléte Nemes Nagy Ágnes objektív lírájában 78
- 38. Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben 80
- 39. Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor 82
- 40. A modern klasszikus: Faludy György 84
- 41. Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák 86
- 42. Németh László tudatregénye: a Gyász 88
- 43. Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében 90
- 44. A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében 93
- 3. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők 93
- 45. A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – Varró Dániel költői világának sajátosságai 96
- 46. Tóth Krisztina: Pixel 98
- 47. A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah 100
- 48. A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében 102
- 4. témakör – Művek a világirodalomból 104
- 49. A Biblia kultúrtörténeti jelentősége 104
- 50. A homéroszi eposzok világa 106
- 51. A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember” 108
- 52. A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete 110
- 53. Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában 112
- 54. A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete 114
- 55. Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat 116
- 56. A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében 118
- 5. témakör – Színház és dráma 120
- 57. A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné 120
- 58. Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia 122
- 59. A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe 124
- 60. A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán 126
- 61. Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményében 128
- 62. Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I. 130
- 63. Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II. 132
- 64. Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában 136
- 65. Csehov és a drámaiatlan dráma 138
- 66. Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében 140
- 6. témakör – Az irodalom határterületei 142
- 67. A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben 142
- 68. A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték 144
- 69. A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői 146
- 70. A sci-fi műfaji jellemzői 148
- 71. Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry 150
- 7. témakör – Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom 152
- 73. Baka István korai költészetének szerepversei 154
- 74. Szilágyi Domokos és a kisebbségi magyar irodalom 156
- 75. A hagyomány és az újítás Kányádi Sándor költészetében 158
- 8. témakör – Értelmezési szintek, megközelítések 160
- 76. Az évszaktoposz a magyar irodalomban 160
- 77. A kerttoposz a magyar irodalomban 162
- 78. Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai 164
- 79. A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd 166
- 80. A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai 168
-
II. Tételek magyar nyeből
- 1. témakör – Kommunikáció 172
- 1. A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük 172
- 2. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció 174
- 3. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 176
- 4. Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve 178
- 5. Tömegkommunikációs műfajok 180
- 2. témakör – Nyelvtörténet 182
- 6. Változás és állandóság a nyelvben 182
- 7. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása 184
- 8. A magyar nyelvtörténet korszakai 186
- 9. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 188
- 10. A nyelvújítás lényege és jelentősége 190
- 3. témakör – Ember és nyelvhasználat 192
- 11. A nyelv mint jelrendszer 192
- 12. A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása 194
- 13. Az egynyelvű szótárak 196
- 14. Nyelvünk helyzete a határon túl 198
- 15. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre 200
- 4. témakör – Nyelvi szintek 202
- 16. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései 202
- 17. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában 204
- 18. A tulajdonképpeni alapszófajok 206
- 19. Az igenevek és a névmások 208
- 20. A viszonyszók és a mondatszók 210
- 21. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik 212
- 22. A magyar helyesírás rendszerszerűsége 215
- 23. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai 216
- 5. témakör – A szöveg 218
- 24. A különféle szövegek felépítése, egységei 218
- 25. A szövegkohézió, a témaháló és a cím 220
- 26. Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok 222
- 27. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra 224
- 28. Szövegek jellemzőinek megfigyelése 226
- 29. A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák 228
- 6. témakör – A retorika alapjai 230
- 30. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben 230
- 31. A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 232
- 32. Az érv felépítése és az érvtípusok 234
- 33. A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata 236
- 34. A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése 238
- 7. témakör – Stílus és jelentés 240
- 35. Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése 240
- 36. Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás 242
- 37. A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés) 244
- 38. Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia 246
- 39. Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus 248
- 40. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei 250
