A fül és a hallás folyamata

A hallás folyamata

• fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
• külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
• középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
• belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
• hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
• hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
• hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
• fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Fül

• fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
• külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
• középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
• belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
• hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
• hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
• hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
• fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Hallócsontok

• dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
• kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
• üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
• kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.

Csiga

• 3 félkörös ívjárat - A fej szöggyorsulását érzékelik. Ha fejünk a tér bármely irányába elfordul, a félkörös ívjáratok receptoraiban ingerület alakul ki, ami a hallóideg (más néven halló-egyensúlyozó ideg) rostjain keresztül az agyba jut.
• felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
• középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
• alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
• hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
• kerek ablak - Kötőszövetes hártya fedi. A rezgés az alsó csigajárat folyadékában a kerek ablak felé terjed, ami a csiga „kijárata”.
• ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.

Corti-szerv

• szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
• fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
• alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
• idegrostok

Hely-elv