A kosarad üres
12. évfolyam
Irodalom középiskolásoknak
Irodalom 12. - Emelt szint
Tankönyv
Mozaik
MS-3342U - 1. kiadás,
2025
(Első megjelenés: 2025. április 6.)
544 oldal
Szerzők: Bálint Andrea, Dr. Oroszlán Anikó, Pethőné Nagy Csilla, Szakács Emília
Tanterv: NAT 2020
Kapcsolódó kiadványok
Könyvcsomagok
-
I. rész – Művelődéstörténeti korszakok
- 1.1. A romantika és a történeti realizmus · A 19. századi regény alakulástörténetéből (Pethőné Nagy Csilla) 9
- A romantika és a történeti realizmus általános jellemzői 10
- A modernség felé – a 19. század két meghatározó stílusirányzata 10
- A romantika és a történeti realizmus esztétikai-poétikai jellemzői 14
- Szemelvények a 19. századi romantikus és realista regényirodalomból 17
- A történelmi regény születése 18
- Kísérlet az eposz megújítására – a verses regény 26
- A történeti realizmus regényirodalmából 30
- Női sorsok: vágyak és lehetőségek a történeti realizmus regényeiben 36
- 1.2. A modernség · Szemelvények a modernség irodalmából (Pethőné Nagy Csilla) 41
- A modernség fogalma, jelentései 42
- Az esztétizáló vagy klasszikus modernség 44
- A csonkaság tapasztalata 46
- A klasszikus modernség irányzatai és poétikai jellemzői 47
- Az avantgárd modernség 51
- Az avantgárd irányzatai 52
- A magyar avantgárd emblematikus hosszúverse 57
- A későmodernség 62
- A későmodernség jellemzői az irodalomban 63
- A hagyományban levés mint önazonosság 65
- Pillantás a posztmodern irodalomra 68
- A posztmodern jellemzői 68
- Posztmodern fordulat irodalmunkban 70
- 1.3. Szövegek párbeszéde – szövegköztiség (Szakács Emília) 73
- Az irodalmi szövegek hálózatai 74
- A Halotti beszéd – Intertextualitás és hipertextualitás 77
- Megszólított szövegek 77
- Születésnapomra – egy vers parafrázisai 80
- Palimpszeszt – a szöveg mögött fölsejlik a másik szöveg 83
- Egy metafora továbbélése – József Attila: Reménytelenül 87
-
II. rész – A műnemek alakulástörténetéből
- 2.1. A 20. század második felének meghatározó költészetirányai irodalmunkban (Pethőné Nagy Csilla) 93
- Szakaszok és költészetirányok az esztétizáló és az avantgárd modernség után 94
- A késő- és utómodernség líraváltozataiból 97
- A közösségi érdekeltségű, (vátesz)költői hagyomány és lebontása 97
- Tárgyiasság és hermetizmus 101
- Alakváltó költészetünkből – forma- és stílusjáték 105
- Egy posztmodern sakk-nyelv játszma 111
- 2.2. Szépprózairányok a tágan értett modernségben (Szakács Emília) 113
- Korszerűsített valószerűség 114
- Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio 114
- Gabriel García Marquez: Száz év magány 117
- Az önéletrajziság 123
- Márai Sándor: Egy polgár vallomásai 124
- Szabó Magda: Az ajtó 125
- Irodalmi szociográfia 129
- Illyés Gyula: Puszták népe 130
- Változatok parabolára és a metaforikus olvashatóság 132
- Móricz Zsigmond: Úri muri 133
- Ottlik Géza: Iskola a határon 137
- Az elbeszélésmódot és szövegszerűséget hangsúlyozó próza 143
- 2.3. Drámaformák a 19 –20. századi magyar irodalomban (Dr. Oroszlán Anikó) 151
- A magyar színjátszás kezdetei és a nemzeti dráma megjelenése a magyar irodalomban 152
- Katona József: Bánk bán 154
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 165
- Madách Imre: Az ember tragédiája 173
- Történelem és emberi sorsok a 20. századi drámákban 186
- Herczeg Ferenc: Bizánc 186
- Magyar dráma a 20. század második felében 191
- Örkény István: Tóték 192
- Szabó Magda: Az a szép, fényes nap 199
- Spiró György: Csirkefej 203
-
III. rész – Szerzők, életművek, kánonok
- 3. Tízek társasága 211
- 3.1. Vörösmarty Mihály (1800–1855) (Pethőné Nagy Csilla) 212
- 3.2. Petőfi Sándor (1823–1849) (Pethőné Nagy Csilla) 225
- 3.3. Arany János (1817–1882) (Bálint Andrea) 238
- 3.4. Jókai Mór (1825–1904) (Pethőné Nagy Csilla) 252
- 3.5. Mikszáth Kálmán (1847–1910) (Bálint Andrea) 265
- 3.6. Ady Endre (1877–1919) (Szakács Emília) 281
- 3.7. Babits Mihály (1883–1941) (Bálint Andrea) 300
- 3.8. Kosztolányi Dezső (1885–1936) (Szakács Emília) 312
- 3.9. József Attila (1905–1937) (Szakács Emília) 342
- 3.10. Herczeg Ferenc (1863–1954) (Bálint Andrea) 362
-
IV. rész – Témák és kódok
- 4.1. A Biblia, a művészetek nagy kódja (Szakács Emília) 377
- Biblia és irodalom 378
- Egy bibliai nagyelbeszélés irodalmi parafrázisa – Thomas Mann: József és testvérei 380
- A valóságot a Biblia kódjai olvassák – Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita 387
- 4.2. Állatok és növények az irodalomban (Pethőné Nagy Csilla) 397
- Totemállatok és mitikus lények 398
- A csodaszarvas és a téma néhány feldolgozása 398
- A turul 403
- Egy klasszikus állatmese és klasszikus újraírásai 405
- Az állatmese (fabula) és kései változatai 405
- Állatmese és még valami más 407
- Allegorikus-szimbolikus kifejezésmód 413
- A bűn allegóriája 413
- A megváltatlanság szenvedéstörténete 414
- A növényjelképekről 417
- A romantika boldogságszimbóluma 419
- Ami egy növényi létezőre kivetül 419
- 4.3. Belső és külső utak (Bálint Andrea) 423
- Az út, utazás szimbólumrendszere 424
- Véget érő utazások 428
- Egy megrázóan közönséges villamosutazás 428
- A halál mint újjászületés – Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála 433
- 4.4. Ars poeticák (Pethőné Nagy Csilla) 437
- Szűkebb és tágabb értelemben vett ars poeticák 438
- Előíró költészettanok 439
- Irányzatos, programadó ars poeticák 441
- Költői önmeghatározás és vallomásosság 445
- Költői szerepek, szereplehetőségek és szerepkényszerek 450
- 4.5. Létösszegzés, létértelmezés (Bálint Andrea) 461
- Számvetés és világkép 462
- Siker vagy sikertelenség? 464
- Számvetés Arany János Epilógusában és Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versében 464
- A lét elviselhetetlenségétől az élet szépségének magasztalásáig – Szabó Lőrinc három verse 471
- Szűkülő lehetőségek – bezáruló világ 476
- 4.6. A 20. század történelmének reprezentációja irodalmunkban (Pethőné Nagy Csilla) 479
- Modern apokalipszisek 480
- Az apokaliptikus hagyomány 480
- A „Nagy Háború” 481
- A történelmi Magyarország felbomlásának traumája: Trianon 483
- A második világháború és a holokauszt 485
- Frontok, ostromok 485
- Munkaszolgálat, munkatábor, erőltetett menet 490
- Holokausztirodalom – Nobel-díjas holokausztregényünk 493
- A Rákosi-diktatúra és az 1956-os forradalom 503
-
V. rész – Határok és határátlépések
- 5.1. Irodalomközvetítés (Pethőné Nagy Csilla) 511
- Az irodalom kezdetei és fogalmi közelítései 512
- Szóbeliség és írásbeliség 512
- Világirodalom – nemzeti irodalom – nemzetiségi irodalom 512
- Az irodalmi kultuszokról 515
- Az irodalmi élet és intézményrendszer kialakulása Magyarországon 516
- Folyóirat-kultúránkról a tágan értett modernségben 520
- Irodalmi ismeretterjesztés, az irodalmi élet digitális terei 522
- 5.2. Az irodalom határterületei (Szakács Emília) 525
- Az irodalom határain és azon túl 526
- Alkalmazott irodalom – Irodalomterápia 528
- Részlet egy irodalomterápiás foglalkozás forgatókönyvéből 530
- Publicisztika és szépirodalom határán – a tárcanovella 531
- Bűnügyi történetek 534
- A skandináv krimi 536
