Szent Szófia-székesegyház és környezete (Kijev, 20. század)

Az ukrán fővárosban található csodálatos épületegyüttes ezer éves múltra tekint vissza.

6 – 12. évfolyam

mozaLink

Weblink

Hozzáadás gyűjteményhez

Kérdések

A legenda szerint milyen feladata van Kijev három szárnyas Mihály arkangyalának?
Mit jelent a narthex kifejezés?
Milyen jelzővel illetik a refektóriumnak helyet adó templomot (… Szófia)?
Milyen stílusban épült a refektórium?
Kiről kapta a nevét a terület nyugati bejáratát képező kapu?
Mi működik 1837 óta a Bursa épületében?
Melyik volt az első kőépület, amit az 1697-es tűzvész után építettek?
Mi volt az ún. Bursa eredeti funkciója?
Melyik században épült a metropolita háza?
Mit jelent a metropolita kifejezés?
Hány kupolája volt eredetileg a székesegyháznak?
A hajók melyik végén vannak az apszisok?
Milyen stílusban épült újjá a székesegyház a 18. század elején?
Milyen stílusban épült az eredeti székesegyház?
Hány hajós a székesegyház?

Melyik templom volt a mintaképe (és egyben a riválisa) a kijevi székesegyháznak építésekor?
Melyik mai városban van az a templom, amelyről a kijevi Szent Szófia-székesegyház a nevét kapta?
Milyen alakú a székesegyház?
Hány kupolája van jelenleg a székesegyháznak?
Mikor építették újjá a székesegyházat?
Milyen esemény történt 1697-ben Kijevben, ami miatt újjá kellett építeni a székesegyházat?
Kinek az uralma alatt épült újjá a székesegyház a 18. század elején?
Mikor vették fel a Szent Szófia-székesegyházat az UNESCO Világörökség kulturális helyszínei közé?
Mit ünnepelt 2011-ben a Szent Szófia-székesegyház?
Mekkora a székesegyház hosszúsága és szélessége?
Kinek az uralkodása alatt alapították a székesegyházat?
Mikor alapították a kijevi Szent Szófia-székesegyházat?
Melyik állam fővárosa volt a 9. század végétől Kijev?
Melyik város Ukrajna fővárosa?
Melyik ukrán városban található a Szent Szófia-székesegyház?

Jelenetek

Épületegyüttes

A Dnyeper folyó mellett fekvő Kijev Kelet-Európa egyik legrégebbi városa. A régészeti bizonyítékok alapján a fontos kereskedelmi út mellett fekvő települést a 6-7. század környékén alapíthatták. A 9. század végétől az akkor kialakuló első szervezett kelet-európai állam, a Kijevi Rusz (Kijevi Nagyfejedelemség) fővárosa lett.

Az ezt követő ezer évben Kijev eredményesen dacolt a történelem viharaival. A város a Szovjetunió 1991-es szétesését követően Ukrajna fővárosa lett. A hárommilliós város napjainkban Kelet-Európa egyik fontos gazdasági, tudományos és kulturális központjának számít.

A Szent Szófia-székesegyház a legrégebbi keleti keresztény templom. Építésekor a konstantinápolyi Hagia Sophia riválisának szánták. Nevét is arról kapta. Bár a források nem egyértelműek, valószínűleg 1011-ben alapították a székesegyházat I. (Szent) Vlagyimir nagyherceg uralkodása alatt. Felépültekor Európa egyik legnagyobb épületének számított.

A Szent Szófia-székesegyház a Kijevi Rusz főtemplomának, az állami és kulturális élet központjának szerepét játszotta. Itt fogadták a nagyköveteket, fontos megállapodásokat kötöttek, és itt temették el Kijev fejedelmeit. A székesegyházban krónikát vezettek, iskola és az állam első könyvtára működött a falai között.

1697-ben nagy tűzvész pusztította el a kialakuló épületegyüttes fából készült tagjait. Ezt követően megkezdődött a máig fennmaradt téglaépületek építése. A 18. század elején, Ivan Sztepanovics Mazepa hetman erőfeszítései révén a Szent Szófia-székesegyház is újjászületett, barokk stílusban.

A Kijevi Szent Szófia-székesegyház nem csak az építészeti és művészeti értékei miatt jelentős, hanem történelmi szerepe miatt is. Az épület egy teljes évezred történelmi eseményeinek szemtanúja volt, és a kijevi metropoliták székhelyeként is szolgált.

A székesegyház épületegyüttese 1990 óta tagja az UNESCO Világörökség kulturális helyszíneinek. Hivatalosan 2011-ben ünnepelte a Szent Szófia-székesegyház alapításának millenniumát, vagyis 1000. évfordulóját.

Épületek

Az épületegyüttes legrégebbi, központi és egyben domináns eleme a Szent Szófia-székesegyház. A hivatalosan is elfogadott álláspont szerint 1011-ben alapították a templomot. Tervezőinek nevét sajnos nem őrizte meg a történelem, de kétségkívül a bizánci templomépítészet jeles képviselői lehettek.

A görög kereszt alaprajzú, keresztkupolás székesegyház 29,5 m hosszú és 29,3 m széles. A nagyszerű épület 5 hajóból és 5 keleti apszisból áll. Tetőszerkezetét eredetileg 13 kupola lépcsőzetes kombinációja alkotta. Vertikális elrendezésük egy piramist mintázott: a kimagasló belsőt 4 közepes vette körbe, melyeket 8 kicsi határolt kívülről.

A székesegyház mai arculatát a 17-18. század fordulóján zajlott rekonstrukció barokk vonásai uralják. További 6 kupolával egészítették ki az épületet, így a kupolák száma 19-re nőtt. A központi kupola aranyozott fedést kapott, míg a többinek csak a csúcsát díszítették így. A falakat fehérre meszelték és erős támpillérekkel erősítették meg.

Narráció Összes mutatása

A Dnyeper folyó mellett fekvő Kijev Kelet-Európa egyik legrégebbi városa. A 9. század végétől az akkor kialakuló első szervezett kelet-európai állam, a Kijevi Rusz (Kijevi Nagyfejedelemség) fővárosa lett.

A Szent Szófia-székesegyház a legrégebbi keleti keresztény templom. Építésekor a konstantinápolyi Hagia Sophia riválisának szánták. Nevét is arról kapta. Bár a források nem egyértelműek, valószínűleg 1011-ben alapították a székesegyházat I. (Szent) Vlagyimir nagyherceg uralkodása alatt. Felépültekor Európa egyik legnagyobb épületének számított.

A Szent Szófia-székesegyház a Kijevi Rusz főtemplomának, az állami és kulturális élet központjának szerepét játszotta. Itt fogadták a nagyköveteket, fontos megállapodásokat kötöttek, és itt temették el Kijev fejedelmeit. A székesegyházban krónikát vezettek, iskola és az állam első könyvtára működött a falai között.