Kosár
A kosarad üres

Darab:
0

Összesen:
0

Összesen: 1380 / 1380

Extrák

Kénsavból protonleadással képződő összetett ion.

A benzol az aromás vegyületek legegyszerűbb képviselője.

Emlősállatok vizeletében előforduló vegyület, melyet nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásához használnak fel.

Színtelen, édeskés szagú, mérgező folyadék. Jól oldja a zsírokat és olajokat.

A cellobióz a cellulóz alapvető szerkezeti egysége.

Vízmolekulából protonleadással képződő összetett ion.

A legkisebb molekulájú kétértékű alkohol.

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

A telítetlen monokarbonsavak egyik képviselője. A molekulában egy cisz helyzetű kettős kötés van.

A földkéreg 16. leggyakoribb eleme sárga színű, szagtalan, szilárd anyag. Egyik legismertebb vegyülete a pirit, melyet a „bolondok aranyának” is neveznek.

Az aromás hidroxivegyületek legegyszerűbb képviselője.

Színtelen, szagtalan gáz, a teflon monomerje.

Az azonos konstitúciójú molekulák egymás tükörképei, nem azonosak, enantiomerpárok.

A legegyszerűbb elsőrendű amin.

A savas esők fő okozója. A kénsavgyártás köztiterméke.

A halogének egyik képviselője. Zöldessárga színű, fojtó szagú, mérgező gáz.

A nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló ribóz nyílt láncú formája.

Színtelen, enyhén viszkózus, higroszkópos folyadék, melyet hangyasav, hidrogén-cianid és más szerves vegyületek előállításához használnak.

A fruktóz vagy más néven a gyümölcscukor a legédesebb egyszerű szénhidrát.

Az etanol második oxidációs terméke.

A romlott élelmiszerek szagát adó harmadrendű amin.

A konjugált diének legegyszerűbb képviselője.

A legegyszerűbb több gyűrűs aromás szénhidrogén.

nfki_banner