Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.
A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.
Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.
A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.
Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.
Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.
A Föld mágneses északi és déli pólusa a földrajzi északi és déli pólus közelében található.
Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.
Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.
A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.
Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.
A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.
Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.
A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.
A francia testvérpár sikeres hőlégballonos repülése is hozzájárult a levegő meghódításához.
Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.
A szénatomok között szigma-kötéseket és delokalizált pi-kötéseket is találunk.
A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.
Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.
A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.
A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.