A kosarad üres
A jég letarolhatja a kemény kőzeteket fedő üledéktakarót. Ezáltal sziklamedencés tavak ezrei jönnek létre a jégtakaró elolvadása után (balra). Így alakult ki a Finn-, a Közép-svéd- és a Kanadai-tóvidék. A lepusztított felszín peremén lépcső formálódik ki, amelynek lapos előterében tavak képződhetnek az összegyűlő olvadékvízből (jobbra). Legszebb példái az észak-amerikai Nagy-tavak. Ezek különböző magasságokban fekszenek, ezért a közöttük átfolyó víz hatalmas vízesésekben zuhog alá (pl. a Niagara-vízesésben). Hasonló réteglépcsők előtt gyűlt össze a Kelet-európai-síkságon az Onyega- és a Ladoga-tó vize is.
A Déli-sarkvidék kontinensét változó vastagságú belföldi jégtakaró borítja.
A térkép zöld színnel a táplálékban gazdag, fehérrel pedig a táplálékban szegény vizeket jelzi.
Magyarország területének egynegyede ármentesített, amelyet 4160 km hosszúságú töltéssel védenek. Az ország területének 40%-a azonban árvízveszélyes. A legveszélyeztetettebb településeket (pl. Szegedet) körgátak védik.
Ahol a talajvízszint a felszín közelében van, kézi erővel is érdemes kútásásba kezdeni.
A szennyvíztisztításnak mechanikai, biológiai és fizikai-kémiai módszere létezik. A szennyvíz teljes megtisztításához mindháromra szükség van.
Azért vannak a Földön szoláris éghajlati övezetek, mert a Nap sugarai eltérő szögben érik a felszín különböző részeit.
A térítői öv Földünk legmelegebb és legszárazabb területe.
