Вашата кошница е празна
11 клас
Irodalom középiskolásoknak
Irodalom 11. - Emelt szint
Учебник
Mozaik
MS-3341U - Издание 2,
2025
514 страници
Автори: Bálint Andrea, Dr. Oroszlán Anikó, Pethőné Nagy Csilla, Szakács Emília
Учебен план: NAT 2020
Свързани публикации
Пакети учебници
Pethőné Nagy Csilla, Bálint Andrea, Oroszlán Anikó és Szakács Emília könyve azok számára készült, akik fakultációs tárgyként a magyart választják, és ebből a tárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni a 2024-es részletes követelmények szerint.
A kiadvány az elsajátítandó tárgyi tudás mellett a művek elemzéséhez-értelmezéséhez kíván eszközrendszert biztosítani. Ezért olyan tanulási segédletet kínálunk, amely könyv, munkafüzet és szöveggyűjtemény elegye. Kiadványunk felépítése nem elsősorban kronologikus, hanem olyan fejezetekből épül fel, melyek egy-egy problémát, kérdést járnak körül, irodalmi konvenciókat, motívumokat, műfajokat állítanak középpontba.
A kötetnek 12.-es folytatása is készül. A két kötet együtt hatékonyan segíthet az irodalomról megszerzett tudás újrarendezésében: új nézőpontok, gondolkodási utak bevonásával egy átjárhatóbb, felhasználhatóbb, hálózatosabb tudás kialakításával támogathatja a diákok eredményesebb tanulását, érettségi vizsgára való felkészülését.
HOME Електронна версия
CLASSROOM Електронна версия
-
I. rész – Az irodalomtörténet korszakai
-
1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla)
- Az antikvitás általános jellemzői 10
- Az ókori görög és római irodalom 10
- Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei 12
- Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban 15
- Az ógörög és a latin epigramma 15
- Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban 18
- Janus Pannonius epigrammái 18
- Sírfelirat, halotti varázsmondás 21
- Tanító-bölcselő hagyomány 22
- Romantikus hazafiság és történelembölcselet 23
- Romantikus individualizmus 25
- Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban 27
- Antik minta, termékeny hagyomány 27
- A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége 31
- A latin Horatius és a magyar Horác 31
-
1.2. A középkor (Szakács Emília)
-
1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla)
- A reneszánsz általános jellemzői 60
- A reneszánsz és szellemi áramlatai 61
- A reneszánsz önértelmezésének kritikája 61
- A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése 67
- Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye 67
- Egy 21. századi szonett a 22. századból 70
- A francia szimbolista költők és a szonettforma 72
- Két programvers a világ és a költészet titkairól 72
- Szemelvények a magyar szonettirodalomból 74
- Egy bujkáló szonett 74
- A megismerés lehetőségei és korlátai 75
- Szociológiai körkép és ars poetica 76
- (Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás 79
-
1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla)
- A barokk általános jellemzői 82
- A magyar barokk 84
- A magyar romlás százada 84
- A barokk műveltségeszmény Magyarországon 84
- Az ellenreformáció 85
- Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány 86
- Zrínyi jelentősége, önértelmezése 86
- Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség 88
- Paradox tétel és kompozíció 88
- Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire 89
- Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete 90
- A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek 96
- A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa 98
- A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete 99
- Az antik hagyomány 100
- A homéroszi eposzok 100
- Vergilius és a homéroszi minta 102
- A homéroszi kérdés 102
- Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban 104
- Vörösmarty Mihály: Zalán futása 104
- A hőseposz két „fonákja” 106
-
1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea)
- A felvilágosodás kora 112
- A felvilágosodás filozófiai háttere 113
- Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások 113
- Klasszicizmus és szentimentalizmus 114
- A modern értelemben vett polgári regény születése 116
- A lehető legjobb világ 116
- Az első magyar lélektani regény 126
- Stílusirányzatok határán 132
- Rokokó és klasszicizmus 132
- Klasszicizmus és romantika 135
-
II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai
-
2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília)
-
2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella a 19. század második felének és a 20. század elejének magyar irodalmában (Pethőné Nagy Csilla)
- A 19. század magyar novellairodalmából 164
- A novella fogalma és jellemzői 164
- Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére 166
- Jókai és az anekdotikus hagyomány 170
- Hangsúlyossá váló elbeszélésmód 173
- Modern magyar novellaformák a 20. század első felében 179
- A modern novella néhány fontosabb jellemzője 179
- Naturalista prózavilág 180
- Az emlékezés poétikája 186
- Egy modern parabolanovella 190
- Lélektani érdekeltség és beavatástörténet 195
- Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet 199
-
2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó)
- A dráma és a színház kapcsolatáról 206
- A drámamodellek és a drámai műfajok 207
- Az ókori görög dráma és színház 209
- A görög dráma és színház kialakulása 209
- Szophoklész tragédiái 211
- A reneszánsz dráma: William Shakespeare 216
- A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása 216
- William Shakespeare tragédiái 218
- A francia klasszicista dráma 224
- A klasszicista dráma és Molière komédiái 224
- A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe 228
- A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja 233
- A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében 240
- Henrik Ibsen és az analitikus dráma 241
- Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma 245
- Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt 251
- Brecht és az epikus színház 253
- Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva 257
- A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában 261
-
III. rész – Témák és kódok
-
3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla)
-
3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla)
- Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet 280
- A babiloni teremtéseposz 280
- A világ és az ember teremtése a görög mitológiában 282
- A finn teremtéstörténet 285
- Az ősi magyar hitvilág világképéből 286
- A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése 287
- Időszemléletek, világkorszakok 292
- Elképzelések az időről 292
- A görög mitológia világkorszakai 292
- A Biblia üdvtörténeti szemlélete 294
- Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában 296
- Egy Vörösmarty-vers nyomában 298
-
3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea)
-
3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea)
-
3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea)
-
3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla)
- A tájköltemény mint tematikus verscsoport 356
- A táj szemlélője 356
- A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya 358
- Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig 359
- Az első magyar humanista tájvers 359
- Vitézi költészet és tájszemlélet 361
- Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény 362
- Tájélmény és létfilozófia 366
- Szemelvények a modernség tájköltészetéből 368
- Hangulat és látomás 368
- Tárgyiasság és tárgyiasítás 371
- A táj és a személyiség pusztulástörténetei 373
- A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában 375
- A táj mint lélekrajz 375
- A tudat kivetülése a tájba 377
- A tájelemek metaforikus többletjelentései 378
- A „rés” hatalma 378
-
3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla)
- Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából 382
- A „vitézlő nép” dicsérete 382
- A magyarság titkos himnusza 385
- Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században 387
- Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet 388
- Nemzeti énekeink hazafogalma 390
- Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő 397
- Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból 400
- Az eltévedés és útvesztés verse 401
- Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben 404
- A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége 407
- A haza mint szövegtörmelékek hálózata 408
-
3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília)
- Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben 416
- Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében 416
- Ady Endre istenes verseiről 420
- Babits Mihály istenkapcsolata 423
- Krónikás és tanúságtevő hang 426
- József Attila istenes verseiből 430
- „A vágy már nem elég” 433
- Kegyelem és félelem 434
- Istenes hagyomány a kortárs lírában 437
-
IV. rész – Nyelvi megalkotottság
-
4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla)
- A szóképek 444
- Képi és fogalmi gondolkodás 444
- Képhasználat az irodalomban 445
- Metafora és metonímia típusú képek 446
- Bonyolultabb költői képek 448
- Alakzatok 454
- Az ismétlés 454
- A halmozás és fokozás alakzatai 456
- Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai 456
- Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben 458
- A hangszimbolika 459
- A névszói és az igei stílus 461
-
4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla)
- Mitől vers a vers? 464
- A vers írásképe és a forma kötöttsége 464
- Szövegforma és műfaj 466
- Verselési formák 468
- Az időmértékes verselés 468
- Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei 470
- Az ütemhangsúlyos verselés 474
- A szimultán vagy bimetrikus verselés 476
- A rím 477
- A rím fajtái 477
- Verssorok, versformák, strófaszerkezetek 478
- Két táncforma 480
