A kosarad üres
Emberi test (férfi)
Emberi test (férfi)
Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.
3 – 12. évfolyam
mozaLink
/Weblink
Jelenetek
Bőr
A bőr a legnagyobb szervünk: egy felnőtt ember bőrének felszíne 1,5 négyzetméter, tömege (a bőralja zsírtartalmával együtt) átlagosan 12 kilogramm. Véd a mechanikai hatásoktól, az UV-sugárzástól, a kórokozóktól, szarurétege gátolja a vízvesztést. Fontos szerepe van a hőszabályozásban. A bőr a legnagyobb érzékszervünk: receptorai fontosak a hő, a hideg és a mechanikai ingerek érzékelésében is.
Izmok
- a fej izmai
- mellizmok
- hasizmok
- a lábszár izmai
- a nyak izmai
- a felkar izmai
- az alkar izmai
- a comb izmai
- hátizmok
A mozgás aktív szervei az izmok. Az ember izomzata kb. 350 vázizomból áll, amely testünk súlyának 50%-át is elérheti. Elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.
Csontváz
- koponya - Benne található az agy.
- gerincoszlop - Benne található a gerincvelő.
- medence
- a felső végtag csontjai
- az alsó végtag csontjai
- mellkas
A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok kemények és rugalmasak, így nagy terhelést bírnak ki. A csont anyagcseréje, így gyógyulása is lassú, törés esetén minimum 6 hét, mire összeforr. A csontritkulás elkerülése érdekében naponta gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű (fiataloknál 1500 milligramm) kalcium beviteléről.
Emésztőrendszer
- gyomor - Benne fehérjeemésztés történik. A gyomornedv kémhatása erősen savas.
- vékonybél - Benne fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése zajlik. Itt történik a megemésztett tápanyagok felszívása.
- vastagbél - Víz és ásványi anyagok felszívása történik itt. Belsejében bélbaktériumok élnek, melyek K- és B-vitaminokat termelnek.
- végbél
- máj - A méregtelenítésben fontos szerv; az epét termeli, ami a zsírok emésztését segíti.
- hasnyálmirigy - Hasnyálat termel, ami a vékonybélbe jutva a zsírok, a szénhidrátok, és a fehérjék emésztését végzi. A vércukorszintet csökkentő inzulinhormont is ez a mirigy termeli.
- nyelőcső
- szájüreg
- epehólyag - Körte alakú tömlő, amely az epét ideiglenesen tárolja. A tárolás során az epe töményebbé válik.
Emésztőrendszerünk felel a táplálék tápanyagainak emésztéséért és felszívásáért. A szájüregben a fogak aprítják a táplálékot, és itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése. A gyomorban erősen savas közegben fehérjeemésztés zajlik. Ezután a vékonybélben mindhárom fő tápanyag, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése és felszívása folyik. Ide ömlik a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, ami emésztőenzimeket tartalmaz, illetve a máj által termelt epe, ami a zsíremésztést segíti. A vastagbélben víz és ásványi anyagok felszívása, illetve baktériumok segítségével vitamintermelés történik.
Energianyerő (lebontó) anyagcsere-folyamatainkhoz oxigénre van szükségünk és közben szén-dioxid termelődik. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a tüdő segítségével történik. Nyugalomban a légvételek száma percenként átlagosan 16, és kb. fél liter levegőt cserélünk légvételenként. A tüdő gyakori súlyos megbetegedése a tüdőrák, kialakulásának kockázatát a dohányzás nagymértékben növeli.
Vérkeringés
- szív - A vért pumpálja a két vérkörben.
- aorta - A nagy vérkör (testvérkör) főverőere. A szív bal kamrájából indul ki.
Testünket vérerek hálózzák be, melyek két vérkört alkotnak. A nagy vérkör oxigéndús vérrel látja el szerveinket, és az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot szállítja el. A kis vérkör, vagy tüdővérkör szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe, ahol a szén-dioxid leadódik, és oxigén jut a vérbe. Az oxigéndús vért a kis vérkör a szívbe szállítja. A vér áramlását a szív összehúzódásai biztosítják. Ereink és szívünk épségét rendszeres testmozgással, zsírszegény táplálkozással, a dohányzás mellőzésével segíthetjük elő.
Idegrendszer
- agy - A koponyában helyezkedik el.
- gerincvelő - A gerincoszlopban helyezkedik el.
- idegek - A központi idegrendszerből kilépő és a különböző szerveinkhez futó idegrostok alkotják őket.
- halántékizom
- járomcsonti izom
- rágóizom
- fejbiccentő izom
- száj körüli izom
- homlokizom
- szem körüli izom
- nevetőizom
- nyakbőrizom
- szájzugot lefelé mozgató izom
Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felel szervezetünk összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer részei a gerincvelő és az agy. A környéki idegrendszert idegek alkotják, melyek a központi idegrendszer és a szervek között elektromos jelek formájában továbbítják az információt. Az agyból 12 pár agyideg lép ki, a gerincvelőből pedig 31 pár gerincvelői ideg.
Kiválasztó rendszer
- vese - A kiválasztást végzi: a vérből eltávolítja a káros és felesleges anyagokat.
- húgyvezeték
- húgyhólyag - A vizeletet tárolja az ürítésig.
- húgycső
A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását a vesék végzik. A vesék naponta kb. 1,5 liter vizeletet képeznek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül ürül.
A kiválasztó rendszer gyakori megbetegedése a vesemedence-gyulladás: ekkor a vizeletben fehérje mutatható ki. Ugyancsak gyakran fordul elő a vesekő: ekkor az apró mechanikai sérülések miatt a vizeletben vér található.
Nyirokkeringés
- mandula
- lép - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
- csecsemőmirigy - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
- nyirokcsomó - A fehérvérsejtek érésében, és így az immunrendszer működésében fontos.
- mellkasi nyirokvezeték - A fővénába ömlik, ahol a nyirok a vérrel keveredik és a szívbe jut.
- nyirokér
A nyirok, azaz szövetnedv a szövetek közötti folyadék. A vérből képződik a hajszálerek falán történő átszűrődéssel. A nyirokba kerülnek a szöveti sejtek anyagcseretermékei. A szövetnedvet a nyirokerek szállítják a fővénába.
A nyirok átáramlik a nyirokcsomókon is. A nyirokban található kórokozókkal a nyirokcsomókban élő fehérvérsejtek találkoznak, ami fontos az immunrendszer működésében.
Fontos nyirokszervek a csecsemőmirigy, a lép, és a mandulák: ezek ugyancsak a fehérvérsejtérésben és az immunvédekezésben fontosak.
Szaporító szervrendszer
- here - A hímivarsejteket termeli. Tesztoszteront (férfi nemi hormont) is termel, ami serkenti az ivarsejtek érését, a nemi vágyat, és serdülőkorban a férfias testalkat és testszőrzet kialakulását.
- mellékhere - A herében termelődött hímivarsejteket tárolja.
- ondóvezeték
- ondóhólyag - Az ondó kialakításában fontos.
- dülmirigy - Az ondó kialakításában fontos. Más néven prosztata.
Az ivarszervek az utódnemzést szolgálják. Ivarsejteket termelnek. A hímivarsejt a megtermékenyítés során egyesül a petesejttel, és zigóta képződik, amelyből kifejlődik az utód. A férfiak ivarmirigye a páros here, ami a hímivarsejteket, azaz spermiumokat termeli. A hímivarsejtek a mellékherében tárolódnak, az ejakuláció, azaz magömlés során pedig a húgycsövön keresztül a spermával, azaz ondóval ürülnek. Az ondó kialakításában részt vesz a dülmirigy és a páros ondóhólyag.
Hormonrendszer
- mellékpajzsmirigyek - A parathormont termelik, amely a vér kalciumszintjét emeli. A parathormonnal ellentétes hatású a pajzsmirigyben termelődő kalcitonin.
- mellékvese - Fő részei a kéreg és a velő. A kéregben a vér só- és cukorháztartására ható hormonok, és kis mennyiségben nemi hormonok termelődnek. A velő epinefrint (adrenalint) termel, amely stresszhormon, a vészreakció kialakításában fontos.
- here - A hímivarsejteket termeli. Tesztoszteront (férfi nemi hormont) is termel, ami serkenti az ivarsejtek érését, a nemi vágyat, és serdülőkorban a férfias testalkat és testszőrzet kialakulását.
- hasnyálmirigy - A vércukorszintet csökkentő inzulint termeli. Inzulin hiányában cukorbetegség alakul ki.
- pajzsmirigy - A tiroxinhormont termeli, mely a biológiai oxidációt serkenti. Fontos az agy megfelelő fejlődésében, a test normális növekedésében is. Túltermelődése esetén bazedovkór alakul ki. Hiánytünete a strúma, illetve a kreténizmus (születéstől fogva alacsony termelődés esetén).
- agyalapi mirigy - A hipotalamusszal együtt képezi a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszert, amely hormonrendszerünk központja.
A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: például az adrenalint a mellékvesevelő, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint a pajzsmirigy. A hormonrendszer központja a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek az agyalapi mirigyre hatnak. Hatásukra az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek más belső elválasztású mirigyeket serkentenek: ilyenek a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt.
Testrészek
- fej
- nyak
- törzs
- végtagok
- váll
- felkar
- alkar
- kéz(fej)
- comb
- lábszár
- lábfej
- mellkas
- has
- medence
- hát
- derék
- ülep
- szem
- orr
- száj
- fül
- homlok
- fejtető
- nyak
- tarkó
- áll
- váll
- mellkas
- has
- medence
- hát
- derék
- ülep
- köldök
- felkar
- alkar
- kéz(fej)
- könyök
- csukló
- ujjak
- comb
- lábszár
- lábfej
- térd
- boka
- talp
- hímvessző
- herezacskó
Narráció
A bőr a legnagyobb szervünk: egy felnőtt ember bőrének felszíne 1,5 négyzetméter, tömege (a bőralja zsírtartalmával együtt) átlagosan 12 kilogramm. Véd a mechanikai hatásoktól, az UV-sugárzástól, a kórokozóktól, szarurétege gátolja a vízvesztést. Fontos szerepe van a hőszabályozásban. A bőr a legnagyobb érzékszervünk: receptorai fontosak a hő, a hideg és a mechanikai ingerek érzékelésében is.
A mozgás aktív szervei az izmok. Az ember izomzata kb. 350 vázizomból áll, amely testünk súlyának 50%-át is elérheti. Elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.
A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok kemények és rugalmasak, így nagy terhelést bírnak ki. A csont anyagcseréje, így gyógyulása is lassú, törés esetén minimum 6 hét, mire összeforr. A csontritkulás elkerülése érdekében naponta gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű (fiataloknál 1500 milligramm) kalcium beviteléről.
Emésztőrendszerünk felel a táplálék tápanyagainak emésztéséért és felszívásáért. A szájüregben a fogak aprítják a táplálékot, és itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése. A gyomorban erősen savas közegben fehérjeemésztés zajlik. Ezután a vékonybélben mindhárom fő tápanyag, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése és felszívása folyik. Ide ömlik a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, ami emésztőenzimeket tartalmaz, illetve a máj által termelt epe, ami a zsíremésztést segíti. A vastagbélben víz és ásványi anyagok felszívása, illetve baktériumok segítségével vitamintermelés történik.
Energianyerő (lebontó) anyagcsere-folyamatainkhoz oxigénre van szükségünk és közben szén-dioxid termelődik. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a tüdő segítségével történik. Nyugalomban a légvételek száma percenként átlagosan 16, és kb. fél liter levegőt cserélünk légvételenként. A tüdő gyakori súlyos megbetegedése a tüdőrák, kialakulásának kockázatát a dohányzás nagymértékben növeli.
Testünket vérerek hálózzák be, melyek két vérkört alkotnak. A nagy vérkör oxigéndús vérrel látja el szerveinket, és az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot szállítja el. A kis vérkör, vagy tüdővérkör szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe, ahol a szén-dioxid leadódik, és oxigén jut a vérbe. Az oxigéndús vért a kis vérkör a szívbe szállítja. A vér áramlását a szív összehúzódásai biztosítják. Ereink és szívünk épségét rendszeres testmozgással, zsírszegény táplálkozással, a dohányzás mellőzésével segíthetjük elő.
A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását a vesék végzik. A vesék naponta kb. 1,5 liter vizeletet képeznek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül ürül. A kiválasztó rendszer gyakori megbetegedése a vesemedence-gyulladás: ekkor a vizeletben fehérje mutatható ki. Ugyancsak gyakran fordul elő a vesekő: ekkor az apró mechanikai sérülések miatt a vizeletben vér található.
Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felel szervezetünk összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer részei a gerincvelő és az agy. A környéki idegrendszert idegek alkotják, melyek a központi idegrendszer és a szervek között elektromos jelek formájában továbbítják az információt. Az agyból 12 pár agyideg lép ki, a gerincvelőből pedig 31 pár gerincvelői ideg.
A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: például az adrenalint a mellékvesevelő, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint a pajzsmirigy. A hormonrendszer központja a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek az agyalapi mirigyre hatnak. Hatásukra az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek más belső elválasztású mirigyeket serkentenek: ilyenek a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt.
A nyirok, azaz szövetnedv a szövetek közötti folyadék. A vérből képződik a hajszálerek falán történő átszűrődéssel. A nyirokba kerülnek a szöveti sejtek anyagcseretermékei. A szövetnedvet a nyirokerek szállítják a fővénába. A nyirok átáramlik a nyirokcsomókon is. A nyirokban található kórokozókkal a nyirokcsomókban élő fehérvérsejtek találkoznak, ami fontos az immunrendszer működésében. Fontos nyirokszervek a csecsemőmirigy, a lép, és a mandulák: ezek ugyancsak a fehérvérsejtérésben és az immunvédekezésben fontosak.
Az ivarszervek az utódnemzést szolgálják. Ivarsejteket termelnek. A hímivarsejt a megtermékenyítés során egyesül a petesejttel, és zigóta képződik, amelyből kifejlődik az utód. A férfiak ivarmirigye a páros here, ami a hímivarsejteket, azaz spermiumokat termeli. A hímivarsejtek a mellékherében tárolódnak, az ejakuláció, azaz magömlés során pedig a húgycsövön keresztül a spermával, azaz ondóval ürülnek. Az ondó kialakításában részt vesz a dülmirigy, és a páros ondóhólyag.
