Emberi test (férfi)

A bőr a legnagyobb szervünk: egy felnőtt ember bőrének felszíne 1,5 négyzetméter, tömege (a bőralja zsírtartalmával együtt) átlagosan 12 kilogramm. Véd a mechanikai hatásoktól, az UV-sugárzástól, a kórokozóktól, szarurétege gátolja a vízvesztést. Fontos szerepe van a hőszabályozásban. A bőr a legnagyobb érzékszervünk: receptorai fontosak a hő, a hideg és a mechanikai ingerek érzékelésében is.

A mozgás aktív szervei az izmok. Az ember izomzata kb. 350 vázizomból áll, amely testünk súlyának 50%-át is elérheti. Elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.

A felnőtt ember csontváza 206 csontból áll. A csontok kemények és rugalmasak, így nagy terhelést bírnak ki. A csont anyagcseréje, így gyógyulása is lassú, törés esetén minimum 6 hét, mire “összeforr”. A csontritkulás elkerülése érdekében naponta gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű (fiataloknál 1500 milligramm) kalcium beviteléről.

Emésztőrendszerünk felel a táplálék tápanyagainak emésztéséért és felszívásáért. A szájüregben a fogak aprítják a táplálékot, és itt megkezdődik a szénhidrátok emésztése. A gyomorban erősen savas közegben fehérjeemésztés zajlik. Ezután a vékonybélben mindhárom fő tápanyag, a fehérjék, szénhidrátok és zsírok emésztése és felszívása folyik. Ide ömlik a hasnyálmirigy által termelt hasnyál, ami emésztőenzimeket tartalmaz, illetve a máj által termelt epe, ami a zsíremésztést segíti. A vastagbélben víz és ásványi anyagok felszívása, illetve baktériumok segítségével vitamintermelés történik.

Energianyerő (lebontó) anyagcsere-folyamatainkhoz oxigénre van szükségünk és közben szén-dioxid termelődik. Az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása a tüdő segítségével történik. Nyugalomban a légvételek száma percenként átlagosan 16, és kb. fél liter levegőt cserélünk légvételenként. A tüdő gyakori súlyos megbetegedése a tüdőrák, kialakulásának kockázatát a dohányzás nagymértékben növeli.

Testünket vérerek hálózzák be, melyek két vérkört alkotnak. A nagy vérkör oxigéndús vérrel látja el szerveinket, és az anyagcsere-folyamatok során keletkező szén-dioxidot szállítja el. A kis vérkör, vagy tüdővérkör szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe, ahol a szén-dioxid leadódik, és oxigén jut a vérbe. Az oxigéndús vért a kis vérkör a szívbe szállítja. A vér áramlását a szív összehúzódásai biztosítják. Ereink és szívünk épségét rendszeres testmozgással, zsírszegény táplálkozással, a dohányzás mellőzésével segíthetjük elő.

A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását a vesék végzik. A vesék naponta kb. 1,5 liter vizeletet képeznek. A vizelet a húgyhólyagban tárolódik, majd a húgycsövön keresztül ürül. A kiválasztó rendszer gyakori megbetegedése a vesemedence-gyulladás: ekkor a vizeletben fehérje mutatható ki. Ugyancsak gyakran fordul elő a vesekő: ekkor az apró mechanikai sérülések miatt a vizeletben vér található.

Az idegrendszer a hormonrendszerrel együtt felel szervezetünk összehangolt, szabályozott működéséért. A központi idegrendszer részei a gerincvelő és az agy. A környéki idegrendszert idegek alkotják, melyek a központi idegrendszer és a szervek között elektromos jelek formájában továbbítják az információt. Az agyból 12 pár agyideg lép ki, a gerincvelőből pedig 31 pár gerincvelői ideg.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: például az adrenalint a mellékvesevelő, az inzulint a hasnyálmirigy, a tiroxint a pajzsmirigy. A hormonrendszer központja a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer. A hipotalamusz olyan hormonokat termel, amelyek az agyalapi mirigyre hatnak. Hatásukra az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek más belső elválasztású mirigyeket serkentenek: ilyenek a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt.

A nyirok, azaz szövetnedv a szövetek közötti folyadék. A vérből képződik a hajszálerek falán történő átszűrődéssel. A nyirokba kerülnek a szöveti sejtek anyagcseretermékei. A szövetnedvet a nyirokerek szállítják a fővénába. A nyirok átáramlik a nyirokcsomókon is. A nyirokban található kórokozókkal a nyirokcsomókban élő fehérvérsejtek találkoznak, ami fontos az immunrendszer működésében. Fontos nyirokszervek a csecsemőmirigy, a lép, és a mandulák: ezek ugyancsak a fehérvérsejtérésben és az immunvédekezésben fontosak.

Az ivarszervek az utódnemzést szolgálják. Ivarsejteket termelnek. A hímivarsejt a megtermékenyítés során egyesül a petesejttel, és zigóta képződik, amelyből kifejlődik az utód. A férfiak ivarmirigye a páros here, ami a hímivarsejteket, azaz spermiumokat termeli. A hímivarsejtek a mellékherében tárolódnak, az ejakuláció, azaz magömlés során pedig a húgycsövön keresztül a spermával, azaz ondóval ürülnek. Az ondó kialakításában részt vesz a dülmirigy, és a páros ondóhólyag.